Maros Megyei turisztikai lehetőségei:

Földrajzi adottságok:

Maros megye Románia központi részén, a kultúra és civilizáció bölcsőjeként számon tartott Erdély keleti felében terül el, közel 6700 négyzetkilométeren. Nevét a megyét átszelő folyóról kapta, amely a legjelentősebb folyóvíz Erdélyben.
Elhelyezése révén Maros megye a hegyiturákat kedvelő turistákat is vonza, hiszen az északkeleti részen a Keleti Kárpátokhoz tartozó Görgényi - illetve Kelemen Havasok csúcsai rugaszkodnak az ég felé, amelyek közül a Pietrosz eléri a 2100 métert. A fenyvesekkel borított vadregényes tájak a megye északi határán már a Kelemen Havasok Nemzeti Park részét képezik.
A Maros völgyén lefele ereszkedve gyönyörű dombvidékek következnek, amelyeken számos gyógykezelésre alkalmas sós tó bujik meg. Déli irányban a Kis-Küküllő és a Nagy-Küküllő menti lankás térség a Borok Hazája nevet viseli, Segesvár és környéke pedig a történelmi látványosságok tárháza. Keletre fordulva a Nyárad-mente kies tájai kinálnak a faluturizmus iránt érdeklődőknek számos lehetőséget, míg a szovátai heliotermális Medve-tó európai hírnévnek örvend. Az Erdélyi Mezőség a Marostól nyugatra kezdődik, mezőgazdasági ővezetét horgászatra kivállóan alkalmas természetes és mesterséges halastavak tarkítják. Itt található az Európában egyedülálló mezőzáhi sztyeppei-bazsarósza mező.
A változatos felszíni formáknak megfelelően a térség állat és növényvilága is egyedi, a kárpáti szarvas, dámszarvas, barnamedve, szürkefarkas gyakori látvány a hegyes-erdős vidékeken, míg a dombok között vaddisznók, rókák, fácánok tanyáznak.

Néprajzi adottságok:

Maros megye szinte egyedülálló, ami a külömböző etnikumok kultúráját, hagyományait illeti. A felszínes szemlélődőnek is feltűnnek a magyar, román, székely és szász közösségek jól kivehető, a modern korban is jellemző sajátosságai, de aki egy kicsit figyelmesebben körültekint, a cigány és a zsidó kultúra jellegzetes elemeivel is találkozik. Marosvásárhely és környéke a magyar és román közösségek számos sajátosságát vegyíti, de a Zsinagóga eleven tárháza a zsidó hagyományoknak is.
Marosludas vagy Szászrégen irányában, a Maros parti települések a magyar nemesi élet emlékeit örzik, míg a földműveléssel, gazdalkodással foglalkozó népesség több évszázados fortélyokkal gyakorolja mesterségeit. A Maros felső folyása mentén és a Görgény völgyében elevenen élnek a román hagyományok, ünnepnapokon nem ritka a népviseletbe öltözött parasztok látványa. Segesvár, Szászkézd, Szászbogács, a szászvidék szerves részei, ahol a turizmusnak is köszönhetően egyre több német hagyomány elevenedik fel. A Nyárád-mentén a gyakorta lóháton közlekedő legények, fekete-piros kötényes lányok vagy az elmaradhatatlan székelykapuk vonzák a tekintetet. Mezőcsávást vagy Vajdaszentiványt a messze földön híres cigányzenészei miatt keresik fel gyakran a turisták.

Építészeti emlékek:

Marosvásárhelyen, a megyeszékhelyen, egymást érik az építészeti emlékek. Az 1300 óta jegyzett város műemlékein a gótika, a késő barokk, a neoklasszicizmus, az eklektika és a szecesszió jegyei egyaránt megtalálhatóak. Nemcsak a megye, hanem egész Erdély egyik legreprezentatívabb építészeti remeke a főtér arculatát meghatározó Kultúrpalota és az egykori Városháza szecessziós épületkettőse.
A történelmi látványosságokat kedvelő turisták számára a kitűnő állapotban megmaradt középkori vár és a vártemplom kínálnak érdekességeket, de a környéket behálózzák a XVI-XVIII századi nemesi kastélyok és udvarházak (Sáromberke, Gernyeszeg, Marosvécs, Keresd, Radnót, Marosugra, Magyarózd, Görgényszentimre), a tatárjárás utáni időkből származó magyar és szász erődtemplomok és parasztvárak (Erked, Apold, Dános, Szászbogács, Szászkézd).
Az először 1280-ban említett Segesvár egyedülálló, mai napig lakott várral rendelkezik, amely 1999 óta az UNESCO világörökség része, míg az Óratorony vagy Drakula gróf szülőháza világhírnek örvendenek. A szintén UNESCO listán szerepelő Szászkézd erődtemploma vagy a keresdi Bethlen kastély letünt századok építészeti nagyságát tanúsítják.

Elérhetőség:

Maros megyét turisták legkönnyebben a Marosvásárhelyi Nemzetközi Repülőtér révén érhetik le, mentrendszerinti Malév járatok közlekednek Budapestre és a WizzAir fapados járatai is naponta indulnak Roma, Barcelona vagy Stockholm irányába, budapesti közvetlen kapcsolattal.
A kiválló állapotban lévő E60-as nemzetközi főút Nagyvárad, Kolozsvár irányából érkezik a megyeszékhelyre, majd Segesváron keresztűl folytatódik Brassó, Bukarest felé. A székelyföld az A13-as műúton, Szovátán keresztűl közelíthető meg, a Maros völgyén pedig a az E578-as főút halad Gyergyó irányába.